Ugrás a tartalomhoz
jan. 10. 2013.

nulla pont

Metropolis Media - Galaktika Fantasztikus Könyvek, 2009.

Bár közismert ellensége vagyok a folytatásoknak, van egy válfajuk, ami mégis tetszik: amikor a folytatás átértelmezi az előzményeket, amikor semmi nem olyan, mint vártam volna az előző regény végkifejlete után, mindent újra fel kell fedezni. Olvasóként ez ad annyi izgalmat, mintha önálló regényt olvasnék.

Mi lehetne jelentősebb átértékelés, mint fantasyból sf-re változtatni egy világot?

A Nagate írásakor még nem gondoltam, hogy valaha is visszatérek a városvilágba; az egész ötlet csak jóval később, nagyjából 2006. végén született. Kiváltója részint a Zsoldos-díj zsűrijének kizáró határozata, részint pedig az olvasók között jól megfigyelhető nézetkülönbség, hogy a Nagate sf vagy urban-fantasy. Talán ha írok egy tudományos-fantasztikus folytatást, akkor egyértelműbb lesz, hogy a Nagate miért nem az.

Ráadásul vonzott a kihívás is: mivel a Nagate megírásakor a mágiát mágiának alkottam meg, és semmilyen módon nem készítettem elő a tudományos magyarázatot, ezért így utólag, az akkor kihúzott kerítések között járva kellett kitalálnom, milyen módon adhatok racionális magyarázatot a folyton változó utcákra, az éjszaka megjelenő házakra, Tolkien meselényeire stb. Tartom, hogy az írói fejlődés legbiztosabb módja új és új kihívásokat keresni, hiszen megoldásuk nem csak annyiban visz előre, hogy éppen be tudom fejezni az adott írást, de minden elkövetkezőhöz is biztosabb kezet ad.

A regény más okból is kísérlet a részemről: szerkezetében egy eddig még nem próbált mátrixos megoldást alkalmaztam, azaz három két szálon futó történet jelenik meg, ahol a szálak nem csak egyazon történetekben metszik egymást, de a három történet között is létrehozzák kapcsolódásaikat. És természetesen együtt az egész mondja el a regény mondanivalóját. Ha röviden kellene összefoglalnom ez utóbbit, akkor azt mondhatom: a Nulla pont a világunk tudományos megismerhetőségéről (és annak korlátairól) szól. Szerintem kifejezetten optimista módon.

A Nulla pont 2008 elejére készült el másfél évnyi munkával (amelynek utolsó hat hónapjában írtam meg a regény jó háromnegyedét...). A viszonylag kései megjelenés oka a spájzolás. Családalapítás miatt a következő - még csak vázlat szintjén létező - regényem 2012 előtt aligha kerül boltokba, így felesleges lett volna A Keringés után egy évvel újabb regénnyel jelentkezni, utána meg három évig hallgatni. Így egyenletesebb a dolog.

A Keringéshez hasonlóan most is két kiadó ajánlata közül választhattam. A döntés ezúttal még könnyebb volt.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu