-->
Ugrás a tartalomhoz
feb. 27. 2013.
Címkék: egyszervolt iras tesztolvasás

tesztolvasók fenték késeiket

Miután elkészült az első körös kézirat, decemberben-januárban elküldtem néhány tesztolvasónak (nekik ez úton is köszönet!), majd izgatottan vártam a visszajelzéseket. Ilyet ugyanis nem csináltam korábban nagyobb körben, csupán Hackett kollégát bombáztam a szövegekkel, és persze a feleségem esett áldozatul, mint mindig. Ezúttal azonban a korábbiaknál bizonytalanabb voltam a végeredményben.

A konzekvenciákat levonhattam:

  • amiről éreztem, inog a dolog, csalni próbáltam, elnagyvonalúskodtam, arra problémaként nagy összhanggal rá is mutattak a tesztolvasók. Feljegyzendő: nem félvállról venni a saját szerkesztői megérzéseimet!
  • a végén eltértem a szinopszisomtól, mert úgy gondoltam, lehet rövidíteni is a finálén: hát nem. Feljegyzendő: nem a határidőt kell figyelni, hanem hogy tényleg kerek egész legyen!
  • a regény valószínűleg egyáltalán nem olyan, amilyennek látom. Az erősségeit nem tudom felmérni (mert nekem nem újdonság), ezért a gyengeségeire koncentrálok. Feljegyzendő: nem így tenni!

Ezt követően gőzerővel szabtam-varrtam. A javítások végül 400 ezer leütés fölé vitték a szöveget, ami azért érdekes, mert kb. ennyire saccoltam, mielőtt túláramvonalasítottam volna a befejezést.