-->
Ugrás a tartalomhoz
jan. 03. 2019.
Címkék: iras emelkedes regeny

első bekezdés

A Tama óceánja ott van fönt, a bolygó légkörében. Körbeveszi az embert, amikor szkafanderében megáll a süppedős felszínen, fülledten gomolyog a sisaklemezen túl, elmossa a tárgyak és más emberek körvonalait, lecsorog és elgőzölög minden pillanatban. Nem eső ez, hanem folytonosan lefelé zúduló, szupersűrű köd – ami a leginkább a valódi csapadékra emlékeztet, az a felhőkön túlról, a szállóvárosok felől szitál a felszínre: a karbonáttá stabilizált szén szinte láthatatlan hóesése.


(kép forrása: Amir Zand)

dec. 20. 2018.
Címkék: novella regeny iras

2018 és az írás

Nem egészen úgy alakultak a dolgaim írásfronton, ahogy tavaly elterveztem, mégis egész termékeny év áll mögöttem.

Például tavasszal újra novellát írtam. Régóta hanyagoltam a rövid műfajt, pedig sokáig közelebb állt a szívemhez, mint a regények: egy novella tömörsége erősebbé teszi az üzenetet, rákényszerít a szavak szintjéig lehatolóan pontos fogalmazásra, sokkal inkább egyben tud lenni a líra, a ritmus és a hangulat, mint egy regényben. A politikai felhangoktól egyáltalán nem mentes Világvégék a Gabo Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 című antológiában jelent meg egy csomó remek történet között.

Úgy fellelkesültem, hogy megírtam egy másik novellát is - egyelőre A madaras munkacímen fut -, amelyet már csak le kell tisztázni, és a jövő évi hasonló kötetbe szánok. Ez egy tiszta scifi lesz továbbfejlesztett emberekről és bukott megalkotóikról. A Molyon egyébként is többen panaszolták, hogy az idei kiadványban túltengett a fantasy; ha bekerül az írásom, akkor jelentem, javítani fogom az arányt! 

Az ősszel majdnem lemaradtam a Móra Kiadó és a József Attila Kör pályázatáról, amelyben alternatív történelmi novellákat vártak 1848-ról. Lettek volna ötleteim, de a határidőig akkor hátra levő két nap nekem kevés, hogy a nulláról elinduljak. Végül a Forradalmi gépezet című, eredetileg képregény-forgatókönyvnek íródott, majd öt éve a Galaktikában novella formájában megjelent steampunk történettel pályáztam - ehhez képest felkerült a hatos shortlistre. Jövőre jelenik meg az antológia, és aki szerette a korábbi Jelen! és 2050 köteteket, az bizonyára most sem fog csalódni.

Regény... Úgy terveztem, hogy befejezem a Porba hullott istenek című regényemet, amelyből év elején már 400 ezer leütés meg is volt, ami nagyjából 3/4-es készültséget jelent. Aztán valahogy egyre több dolog zavart vele kapcsolatban; rájöttem, hogy sokkal messzebb a vége, mint reméltem. Ahhoz viszont túlságosan mélyen voltam benne, hogy annyit hátra tudjak lépni, amennyi a szerkezeti átdolgozáshoz, szükséges rövidítésekhez kell, úgyhogy fél éves reménytelen küzdelem után félretettem. Nincs veszve semmi; visszatérek még rá, ledarálom és valami sokkal áramvonalasabb dolgot építek belőle.

Belekezdtem viszont másba, ami az Emelkedés című történetből növi ki magát regénnyé. (Jut eszembe, az Emelkedés és más történetek négy ingyenes olvasnivalóval még mindig letölthető, és később majd még írok róla, mennyire sokan éltetek is vele egy év alatt.) A regény arról szól, mi történik a Clemenceau hadihajó felemelkedése után, a világ pedig kiegészül némi ökológiai katasztrófával, szolgaként használt feltöltött tudatokkal, az emberi újrakezdés vágyával és önmaga korlátaival... Piszok jó lesz. Nagyjából a fele kész, szóval az az állítás még mindig áll, hogy jövőre megjelenhet egy új regényem.:)

(Az illusztrációk Andrei Riabovitchev munkái.)

okt. 04. 2018.
Címkék: novella

világvégék

Az év magyar science-fiction és fantasy novellái 2018., Gabo SFF

azevmagyarsffnovellai2018_web.jpgMindenki szuperhős lehet 15 percre - mondta Andy Warhol. 

Jó, nem pont így mondta, de a novellám valami ilyesmiről szól: hogyan tekintenénk a szuperhősökre, ha képességeik csupán időszakosan jelentkeznének, majd a világ megmentése után tovább kellene élniük hétköznapi életüket? A háttér Magyarország, a tavaszi választás utáni hangulat, ez az egész őrület, ami körülöttünk zajlik már évek óta - igen, ez megint egy politikus történet, amilyen a Rossz hírek jönnek volt 2006-ban.

Öt éve nem írtam novellát, és csak akkor jöttem rá, mennyire hiányzott, amikor a Gabo felkért, hogy vegyek részt a munkában.

 Itt lehet megvenni közvetlenül a kiadótól. A novella pedig így kezdődik:

– Szuperhős. Igen, rebesgették róla, bár én nem nagyon hiszem az ilyesmit. Ivott ez rég, a feleségét is belevitte. Együtt kellett italozni, mert valamiért úgy tartotta, hogy az nem alkoholizmus. Nem lehetett vele vitatkozni, ez olyan ember volt. Aztán az asszony két éve meghalt, beesett a villamos alá. Vagy ugrott, ki tudja, ugye. Azóta az öreg mégis egyedül ivott, vagy néha felhozta a hajléktalan cimboráit. De inkább egyedül. Azon az éjszakán is magában volt, amikor meghalt. A hullaszállítók szerint szétrobbant a mája. Pokoli kínokat élhetett át, csurom vér volt a konyhaszekrény, a villanykapcsolók, minden. A fürdőszobában találták meg, félig a kádba dőlve – magyarázza az idős szomszédasszony. Összehúzott kabátban álldogál a szoba ajtajában, és egyfolytában a lakáskulcs csomóját morzsolgatja. A hang olyan, mint fémfogak halk csikorgása. Bocsánatkérőn pillant rád, mint aki csak most veszi észre, hogy egy gyerek is hallgatja. – Volt egy lánya, évek óta nem beszéltek. Ő adta ide a kulcsot. Azt mondta, intézzek el mindent, ő nem teszi be ide többé a lábát.

Szerkesztők: Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor.  A következő írók szerepelnek benne: Baráth Katalin | Buglyó Gergely | Dragomán György | Erdei Lilla | Farkas Balázs | Gaura Ágnes | Brandon Hackett | Kiss Gabriella | László Zoltán | Lőrinczy Judit | Molnár B. Gábor | Moskát Anita | Rusvai Mónika | Sepsi László | Sümegi Attila | Sziács Viola | Takács Bogi | Tallódi Julianna | Veres Attila