Meglepődva tapasztaltam az elmúlt évek során, hogy sokan különös jelentőséget tulajdonítanak egy regény első és utolsó sorának. Én olvasóként nem így vagyok vele (fogjon meg inkább az első oldalakkal, ne egy mondattal), de azért regényírás közben igyekszem odafigyelni erre az igényre.
A Nagate2 első sora - egyelőre - ez:
A vegybombák távoli gőzoszlopai úgy bomlanak ki a háztetők fölé, mint valami különleges, gyorsan hervadó virágok.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.