Vegyük fel történetünk fonalát a tavalyi nyár végén, annál a képnél, amikor Szerzőnk örül a legújabb regénye megjelenésének.
A Szerző ekkor még lelkes, hiszen visszatérhet a jó régen otthagyott háromnegyed regényéhez - ötletei még homályosak, de azt már tudja, hogy a terjedelem jelentős lefaragása…
László Zoltán
1977-ben születtem Hatvanban, hosszú ideje Budapesten élek, webszerkesztőként, újságíróként dolgozom. 1999 óta publikálok rendszeresen novellákat különböző folyóiratokban, antológiákban, regényeim több kiadónál láttak napvilágot. A fantasztikumon belül szívesen váltogatom témáimat és…
A járványnak köszönhetően rengeteget csúszott az új regényem, a Mindig egyre több megjelenése. Bár végül is, ha úgy vesszük, legalább bőven maradt idő az utómunkákra.
/Illusztárció: Amir Zand/
A sztorit ott hagytam abba, hogy januárra elkészült a tesztolvasói visszajelzésekkel kiegészített…
Azt hiszem, inkább téli író vagyok, mint bármi egyéb.
Mármint abban az értelemben, hogy akkor tudok a legjobban haladni a történeteimmel, de talán úgy is, hogy - bár erről nem vezetek statisztikát - több írásom játszódik télen, mint bármilyen más évszakban. Biztos van e mögött valami; a komor…
A Mindig egyre több című új regényem a Földről új világokra kirajzott emberekről szól.
Írás közben hosszú ideig különálló naprendszerekben, más-más csillagok körül létrejövő kolóniákban gondolkodtam, de egyre többször jutott az eszembe a TRAPPIST-1, az egyik legvalószínűtlenebb bolygórendszer,…
Majdnem megfeledkeztem a nagy ünneplésről: idén lett húsz éve, hogy publikáló író vagyok.
Az első novelláim 1999-ben jelentek meg nyomtatásban, és az eltelt időben - ha jól számolom - 25 novellát jegyeztem különféle folyóiratokban és antológiákban, illetve 6 regényem jelent meg (ha a Hiperballada…
Ahogy legutóbb írtam, a Mindig egyre több vége optimista és borúsabb irányba is kifuthatott volna, el is szöszöltem vele egy ideig, amíg végül megtaláltam a megfelelő lezárást.
Furcsa érzés a végére érni: kicsit mintha elvesztenék valamit, ami hosszú ideje kitöltötte a gondolataimat; fejben még…
A jövő héten lesz egy éve, hogy az új regényen dolgozom. Sok részlet máshogy alakult, mint azt a tervezéskor képzeltem - többek között azt hittem, tavasszal kész leszek, vagy hogy megáll a teljes szöveg 400 ezer karakter alatt (nemrég hagytam magam mögött a félmilliót) - de az nem, hogy mit akarok…
Ha a novellánkat már tavaly megírtuk, éljünk egy évig abban a boldog tudatban, hogy a novella valójában nem pocsék és nem kell szinte újraírni,
ha éppen a készülő regényünk végén tartunk, akkor halogassuk a lehető legtovább, hogy átváltsunk róla a novellára, mert mindig nehéz elengedni egy…
