77 [Hetvenhét], 2006.
A Delta Vision kiírt egy pályázatot, melyre Illyés Hetvenhét magyar népmeséinek parafrázisait várták. A hét nyertes mellé aztán felkértek még hét "befutott" írót, így ez életem első megadott témából írt műve...
A mesét Szélkötő Kalamona szemszögéből mondom el, akinek magányát és képtelenségét az emberi kapcsolatokra senki sem érti meg. Kalamona rossz - de mi van, ha Rontó még rosszabb? Érdekes egymás után olvasni az eredeti mesét és ezt a novellát: a szövegemet át- meg átszövik az régi mese sorai, miközben ráerősítettem a balladai elemekre, rímelő összecsengéseke. Meg persze a más szemszög más történetet is ad.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.