Egyik volt tanárom, Zsolt Péter szociológus jegyezte meg találóan a munkavégzés módjának múltbeli és várható átalakulása kapcsán, hogy mennyire nehéz megítélni, mit tekintünk munkának, hiszen egy író akár a kerti nyugágyban heverészve is lehet, hogy dolgozik, miközben akár az írással eltöltött idejét is szórakozásnak lehet tekinteni, már ami az agyi folyamatokat illeti.

Tegnap este, miközben kissé kimosott aggyal hazatértem a munkából, eszem ágában sem volt az írással foglalkozni. Olvasgattam a Természetbúvárt, benne a rájákról szóló cikket, és egyszerre rájöttem, hogy ez a biológiai háttér príma lesz Casak, a grogarista összeesküvő figurájához.

A legváratlanabb helyeken és pillanatokban képes beindulni az efféle munakvégzés.