Akik követték ténykedéseimet, azok tavaly értetlenkedhettek egy kicsit, hogy miért vonom vissza az egyébként SF (kiberpunk) Hiperballada jelölését és miért nevezem helyette a Nagatét, amelyet szigorúan fantasztikus (fantasy) történetnek tartok.

A visszavonás a korábbi évek kritikán aluli díjazási gyakorlatának szólt, ahol olyan katasztrófák kaphattak díjat, mint a Szellemharcos küldetése, vagy a Kék bölcső. A jelölés meg egy érdekes kísérlet volt a részemről arra, hogy megtudjam, a zsűri hol húzza meg az SF határait.

Ugyan többen a mellett tettek hitet, hogy valójában SF, a részemről a Nagate bizony fantasy. Hiszen bár számtalan módon racionalizálom a létét, végül homályban hagyom, hogy amit mágiának hisznek a városvilág lakói, az valóban mágia-e, vagy valami a földiek által nem ismert hatás, amit szintén a Városmély generál. (Ámbár korábban a zsűri nem zárt ki ezoterikával vagy miszticizmussal átitatott műveket, sőt, de hát ez a múlt, hagyjuk.)

Végül a zsűri átment a teszten, valószínűleg hasonlóan gondolkodott, mint én, és a Nagatét kizárta. Azért csak valószínűleg, mert a verdikt különösebb indoklás nélkül született meg, így nem tudhatom meg, milyen elemek miatt ment ki a biztosíték. Hiszen ha nem olvasták végig, és csak a tündérekig-orkokig jutottak, akkor nem alkothattak volna ilyen kategorikus véleményt. Mert ugyebár mi van, ha az utolsó oldalon lehull a lepel, és mondjuk kiderül, hogy a Nagate egy jövőbeli videojáték virtuális tere? (Nem az egyébként.)

Vagyis nyilvánvalóan végig kellett olvasniuk. És vitákat kellett folytatniuk S. Sárdi Margit szempontrendszere alapján, aki e tanulmány szerint maga is problematikusnak tartja a határok kijelölését. Szóval ez érdekes vita lehetett, biztosan tanulhattam volna belőle. Sajnos e helyett csak egy lecseszés fogalmazódott meg a kiadó felé, hogy ne nevezzenek fantasyt...

A dolog érdekessége egyébként az lesz, hogy 2008-ban a Nagate 2/Ciklikus talán már indulhat a Zsoldos-díjért, amely regény viszont határozottan lerántja azt a bizonyos leplet. Vajon ezt a helyzetet hogy kezeli a zsűri?

Mi van, ha nem önmagában a felépített világ határozza meg, hogy tudományos-fantasztikumot vagy fantasyt kapunk, hanem az írói szándék, amely háttérben hagy dolgokat vagy fényt derít rájuk?