Itt a pontozásos tábla, itt meg a szöveges értékelés. Szelaví.

Viszont nagy pezsdülés történt, a HungaroCon élményeitől kipirult közönség féltucatnyi blogban és fórumon kezdte megvitatni, hogyan tovább: az Avanások csak győzzék jegyzetelni az ötleteket. Tegye magáévá egy vagy több ember a tagságból, megértve, hogy a közönség véleménye számít, hiszen közönség nélkül a díj semmi. Képviseljék őket, győzzék meg társaikat, fogadtassák el a változásokat. Akár rúgjanak szét néhány hátsót, ha gazdájuk csak melegedni jár az egyesületbe. Nem ördögtől való javaslatok ezek, józan ésszel felmérhető, milyen irányba hatnának.

Helyzet1: Enahma joggal érezheti magát sértve, ha nem talál kitételt arra, hogy a csupán egységes egészként értékelhető sorozatok az utolsó kötet megjelenésekor kerülnek bírálatra. Az élet hozta a döntést, de miért? Miért nem született erről előre szabály, és mi van a többi hasonlóval, ami még felmerülhet? Csak egyszer kellene ezeket alaposan végiggondolni és felkészülni rájuk. (Az sem biztosan jó, hogy a kizárt/félretett művekről csak az eredményhirdetés alkalmával lehet értesülni.) De menet közben szablyokat kitalálni nem ér. Az nem hiteles.

Helyzet2: A pontozásos tábla. Nincs mellékelve magyarázat, hogy miért Lőrincz L. László győzött a szintén 29 pontos Bán Jánossal szemben. Aki jelen volt az értékeléskor, az tudja, hogy a pontszámazonosság miatt a zsűri kettejük esetében újraszavazott. Aki nem volt ott, az csak pislog, hogy már megint milyen logika ez. Persze, idővel majd felkerül az írásos értékelés is, de addig nem számít, ki mit gondol?

Persze, telhetetlen vagyok, igaz. És hogy dícsérjek is: nagyon örülök, hogy sokak javaslatát megfogadva idén már a rá leadott legmagasabb/legalacsonyabb pontszámok kiejtésével áll elő egy-egy mű összpontszáma.