Igen, szinte látom a döbbenetet olvasóink arcán: hát ez hogy lehet? Amikor már annyian lemondtak róla, amikor írók közé keveredve csak a destruktivitás és a nihil pincehűvös leheletét árasztotta magából, folyton csak azt hajtogatva makacsul, hogy nem olyan nagy baj, ha két éve nem fogott bele a következő regényébe, ha idén nem írt még novellát, egyszer csak lesz idő pótolni mindent...

És most: írt! Talán nem élete kulcsművét, talán egy kicsit megúszós is lett a megszülető írás, hiszen a tavasszal földbe áll képregény projekt forgatókönyvét dolgozta át prózává, de azt hiszem, kedves olvasóink, valamennyiünk nevében állíthatom, hogy nem ez a lényeg, hanem a munka, az írói lét megélése - a mellett is, hogy talán velem együtt leszünk néhányan, akik örömmel olvasák Petőfi és barátai kalandját ama márciusi napon, a gőzfüsttel terhes Pest-Budán.

Várjuk tehát, hogy az utolsó simításokat is elvégezze a szerző a művén, címet találjon neki, és együtt reméljük, hogy mindez csak az első lépés volt az úton, amely visszaviszi barátunkat az sf-szerzők csillogó világába.

És most a szó a stúdióé.