Az Átjáró 7. számában volt egy Harlan Ellison interjú. Ellison abban azt mondja: "A kisregények azok, amelyek pont megfelelő hosszúságúak a gondolatok kifejezésére. Az igazán jó kisregények kombinálják a novellák közvetlenségét és energiáját a regények szabadságával és a monológok kényelmesebb tempójával, anélkül, hogy bármi elveszne."

"Nem tudom, más írók hogy vannak ezzel a kérdéssel*, mindenesetre én úgy gondolnám, inkább a publikálási helyzet veszi el többek kedvét kisregény írásától" Láttam ilyen hozzáállást sokak részéről, akik még egy novellát sem voltak hajlandók megírni, ha a kiadó nem adott nekik garanciát a megjelenésre. Én ezen akkor ledöbbentem, mert tudtam, ha ilyen alapon írnék, már rég abbahagyhattam volna. Harlan Ellisonnak tökéletesen igaza van: ha a gondolat hosszabb terjedelmet diktál, akkor azt kell követni. Ehhez csak én teszem hozzá halkan: az alkotást nem szabad a megjelenési lehetőségtől függővé tenni. (Igen, nálam speciel pihen kisregény a vinyón, vagy két éve, és valószínűleg ott is marad, és nem vagyok benne biztos, hogy azért, mert vállalhatatlanul rossz volna.) Abban egyetértünk, hogy a kisregény kategóriának semmi értelme. Ez az én szememben nem más, mint egy újabb lehetőség egy, még az eddiginél is szűkebb kör díjazására.

Egy évre korlátozva valóban nincs értelme, de van kikötés arra, hogy növekedhet a periódus. Tehát amikor összejön öt, akkor lesz díj, és így már szerintem rendben is van.

Ez így valóban okésnak tűnik.

Mondjuk első körben azt is meg lehetne csinálni, hogy a 2000 óta megjelenteket az idén összeszedik. Különben erőltetettnek tűnik a dolog; én imádom a kisregényt és Ellison véleményét teljesen a magaménak érzem, de manapság nem a kisregény a trend, hanem a szófosás. Mindenesetre nekem csak a hozzáállással van bajom ismét. "... utána fürgén lássatok neki az írásnak". Viszolygok a gondolattól, hogy valaki a Zsoldos miatt írjon kisregényt / bármit. Jobban örülnék, ha az írók maguktól írnának kisregényt, nem azért, mert most már díjat lehet érte kapni.

Chelloveck: "Viszolygok a gondolattól, hogy valaki a Zsoldos miatt írjon kisregényt / bármit. Jobban örülnék, ha az írók maguktól írnának kisregényt, nem azért, mert most már díjat lehet érte kapni" Ó, nem lennék meglepve, ha fordítva működne. A kisregény már kész, csak kellett hozzá egy díj. :)

woof, hiába utálod a gondolatolvasósdit, kivételesen hadd gondolatolvassak már! (Értek hozzá. :) Te most egy Bogdan és Lonya történetre gondolsz?

Az nem eshet meg, hogy a díj pl. felhívja a kiadók figyelmét arra, hogy kisregényt is lehet megjelentetni? Hogy gondolkodhatnak kevesebben is, mint ez ezer oldalas monstre alkotás? Persze a képletnek van még egy oldala: az SF olvasó mennyire szereti a kisregényeket? Venné őket? Az olvasási szokások is kényszerítő erejűek a kiadók számára. Egy díj legalább annyira szól az olvasóknak is.

sheenard, legfőképpen az olvasóknak kellene, hogy szóljon! Nincs annál rosszabb, amikor egy díj csak arra van, hogy írók egymás közt fényezhessék magukat. Egy jó díj orientálja az olvasót, akár egy védjegy. Én úgy hallottam, a díjnak kiadói szempontból ma nincs számottevő marketingértéke A Galaktikánál látom a törekvést, hogy segítsenek megteremteni, ami fura helyzet, de miért ne. Jud: "az alkotást nem szabad a megjelenési lehetőségtől függővé tenni." Mivel a szabadidőm elég kevés, és szerencsére van elég témám, ami közül válogathatok (és e téma meghatározza a terjedelmet is), természetes, hogy a megjelenési lehetőséget is mérlegelem, amikor döntenem kell, mit írjak meg. Ez nem jelent semmi olyat, hogy az alkotás szabadsága sérülne, vagy árucikké tenném a művészetet. Majd ha írás szempontjából jobb idők jönnek, hódolhatok nagyobb passzióknak is.

Egy kérdés: Az x évtizede működő Nebula-díjaknál a kisregény 120 ezer karaktertől 250 ezerig terjed (17 ezertől 40 ezer szóig). Akkor honnan jött a 75 ezer leütés, ami még bőven novella terjedelem? Félreértés ne essék, nekem sem a kisregényekkel, sem a díjjal sincs bajom (bárminemű sugalmazás elenére), csak azzal, hogy úgy kerül létrehozásra egy díj, hogy nincsenek kisregények mögötte, jó esetben több év alatt gyűlik össze a termés. Azt sem értem, hogy mindez miért másfél hónappal a nevezési időszak előtt kerül meghírdetésre egyből jövő évre. Roppant kíváncsi vagyok ennek fényében a jövő évi nevezésekre.

Nem értem, minek külön kategória, kisregények eddig is indultak és nyertek is.

"Én úgy hallottam, a díjnak kiadói szempontból ma nincs számottevő marketingértéke A Galaktikánál látom a törekvést, hogy segítsenek megteremteni, ami fura helyzet, de miért ne." Valamennyi van (kitől hallottad?), a Cherubion, Tuan, Galaktika persze, hogy próbálkoztak / próbálkoznak - nekem ez pont nem furcsa, az lenne furcsa, ha nem tennék. Jud: "az alkotást nem szabad a megjelenési lehetőségtől függővé tenni." Ez elég idealista hozzáállás, nem? Először is, az író nem az íróasztalnak ír, hanem a kőözönségnek. Másrészt bizony, ahogy sezlony mondja: ezer ötlet közül az ember elsőként azokat írja meg, aminek látja a megjelenési lehetőségét. Hogy a témánál maradjunk: két félkész kisregényem áll a gépen, mert minek írjam, ha nincs ma kiadó kisregényekre? A harmadikon azért dolgozom, mert talán van lehetősége a Galaktikában darabokban megjelenni. Talán... De önálló regényként? Hm. Még novelláskötet vezető írásaként sem, mert hogy ma novelláskötetet kiadni is veszteséges... És a díjhoz: akkor lenne értelme most, ha a pályázati idő 3 év lenne (2007-2009-ben megjelent kisregények). Aztán 2013-ban jöhetne a következő megmérettetés - szerintem

"Jud: "az alkotást nem szabad a megjelenési lehetőségtől függővé tenni." Ez elég idealista hozzáállás, nem? Először is, az író nem az íróasztalnak ír, hanem a kőözönségnek. Másrészt bizony, ahogy sezlony mondja: ezer ötlet közül az ember elsőként azokat írja meg, aminek látja a megjelenési lehetőségét." sheenard (és sezlony): Részemről nem idealista, hanem kényszerű. Ne felejtsétek el, hogy én nem vagyok abban a helyzetben, hogyha írok egy novellát, és beküldöm pl. a Galaktikának, vagy ha összeállítanék az évek alatt meg nem jelent novelláimból egy kötetre valót, vagy akár egy regénykéziratot, egyáltalán elutasító levelet kapnék bármelyik kiadótól. Gyakorlatilag egyetlen lehetőségem maradt - és hozzám hasonlóan sokaknak -, a tematikus pályázat. Innentől kezdve pedig számomra édes mindegy, hogy a kisregényemen dolgozom, a regényemen vagy egy újabb novellán. Mindez nem jelenti azt, hogy csak az asztalfióknak írok, mert nem dugdosom a munkáimat. Ha vállalhatónak találom, akkor - ha más nem marad - felkerül a netre. Szerencsére nem függ az írástól a megélhetésem. Bocs az OFF-ért.

Jud: "az alkotást nem szabad a megjelenési lehetőségtől függővé tenni." "Gyakorlatilag egyetlen lehetőségem maradt - és hozzám hasonlóan sokaknak -, a tematikus pályázat." Csak én érzem, hogy a 2. mondat üti az elsőt? Jud, értem. Ha jól emlékszem, és jól emlékszem, akkor bizony a fanzinkorszak után én is választás előtt álltam. Izé... És azóta is állandóan...

Szerintem a nehezményezett mondatból kimaradt egy "publikálásra" szó. Amúgy meg tök mindegy, milyen hátsó szándékkal ír az elkövető, az a lényeg, hogy jót írjon. Most éppen jó kisregényt. ;) (Lassan lehetne számológépet mellékelni az anti-spam számolósdihoz, remélem, háromjegyű számok szorzása nem lesz.)

sheenard: egyetlen lehetőség a megjelenésre az olyan pályázat, ahol ezt ajánlják fel díjként. Nem üti a két megállapítás egymást. A legszerencsésebb persze az az eset, ha a téma véletlenül egybevág valamelyik, vinyón pihenő íráséval. Az ám az alkotói szabadság! :D "bizony a fanzinkorszak után én is választás előtt álltam. Izé... És azóta is állandóan..." Nekem viszont egyáltalán nincs választásom.

de van... mindenkinek van, ha vannak céljai...

Nem értem ez miért porbléma. Én a Cherubiontól - még fénykorában - elég sok kisregényt olvastam. Gyakran az antológiákban a nyitó iromány vagy regény, vagy kisregény volt, amit novellák követtek. Ha annyira akarnak, legyen kisregény díj is :) ártani nem árt. Igazság szerint én annak örülnék ha már lenne fantasy kategória is.

Az új díj alapításának támogatásába két ok miatt szálltam be: 1. Odo riportja. (S. Sárdi Margittal, benne a díj kiterjesztésének gondolatkísérletével. A kisregény-kategória létrehozását tartotta a legsürgetőbbnek). 2. Szeretem a kisregényeket. (Az Ivan Gyenyiszovics egy napja, a Macskajáték, a Tóték, bár rövid, de izgalmas, teljes alkotások. Nekem, mint egyszerű olvasónak, hiányzik is ez a terjedelem a hazai sf palettájáról). Aztán jött a felajánlás, majd a megvalósítás szakasza. Anonimitást kértem és kaptam. Magam sem gondoltam, hogy a felajánlott összeg önmagában elegendő az új díj létrehozásához, azonban ínséges időket élünk… Nem kértem beleszólást szakmai kérdésekbe: sem a kisregény definíciójába, sem a kiírás módjába, sem a bírálóbizottság összetételébe. Mindez az Avana Egyesület belügye. Ahogy kívülről látom, a munkát szervezetten, gyorsan végezték, ráadásul rendkívül kulturáltan. A támogatás időtartamát 10 évben határoztam meg. Ez az idő minimálisan szükséges véleményem szerint a pályázat érdemi kiírásához. Talán előbb-utóbb lesznek kiadott, a pályázatra nevezett, és értékelhető kisregények. Amiben azonban biztos vagyok, hogy nem a kisregény-kategóriában kiírt díj miatt. Az csak az önálló elbírálásukra biztosít lehetőséget. Ha nem jön össze az adott évben elegendő - öt darab - akkor majd jövőre. Vagy az után. Ráérünk… A kisregények publikálásának lehetősége – ez a Kiadók terepe – véleményem szerint csak színesítené a zsáner palettáját. Remélem az Olvasók is így érzik, és lesz Vevő, ha lesz Kisregény.

csz: mint írtam, minden tiszteletem a tiéd ezért, és köszönöm, hogy hozzászóltál. A két komoly kételyemet (lesz-e elég pályamű; a díj képes-e felpörgetni a kisregénypiacot) a hozzászólók nagyrészt eloszlatták. Amitől egy kicsit még félek, az az aktualitás. Előfordulhat, egy díjazott művet egy 2-3 évvel korábbi magazinszámokban vagy antológiákban kell keresni. Szakmailag ez így elismeri a művet, viszont jóval nehezebb újabb olvasókra váltani az elismerést. (Médiaszempontból is kevésbé érdekes, ráadásul külön kell kommunikálni, hogy van két kategória, ahol évente van díjazás, egy másikban meg változó.) Ezeken is érdemes elgondolkodni. (És üzenem azoknak, akik a kérdések feltevésében, kételyek kifejezésében ellendrukkerkodást látnak, színesítsék világképüket a szivárvány több árnyalatával. :))

scal: a fantasy kategória technikailag nagy kihívás volna, hiszen jó esetben is megduplázná az elbírálandó műveket. Azért így se piskóta minden jelöltet végigolvasni. De tényleg, vajon még mindig több magyar fantasy jelenik meg, mint sf? Én úgy érzem, billent a mérleg.

sezlony, az építő kritikával semmi baj nincs. Sőt! Lehet tanulni belőle. Az összeesküvés-elméletek azonban idegesítőek és méltánytalanok. (A közelmúltban elolvastam a Keringést és tegnap fejeztem be a Nagatét. Mindkettő kiváló olvasmányélmény volt! Bevallom, a városvilág nyűgözött le jobban...)

sezlony: hát kérlek, én egy szóval se mondtam, hogy nem lenne benne meló. :) de ennyi erővel pályázatok se kellenek, meg díjat s ekell osztani, mert egy csomó meló van vele. pont tegnap beszélgettem erről onsai-al a Ködlámpában, hogy tervezik a fantasy díjat a Karcolatnál, és hogy lehet jobb lenne ha ilyen télvíz idején lenne a kiosztás, ezzel csak az baj, hogy a fantasy-díjról kb először majdnem 5 éve hallottam és nagyon elképzelhető hogy nem én voltam a legfrissebb viszont, biztos te is tisztában vagy vele, hogy nem az a legfőbb kérdése a Zsoldosnak lesz kell-e kisregény, vagy nem, hanem, hogy van-e presztízse avagy sem szerintem van, de egy csomó kiadó szerint nincs, mások nem is hallottak róla, lehet utópia, de milyne jó lenne már, ha az ÉS mondjuk írna egy cikket, hogy khm - Kiosztották az idei, szám szerint X.-edik Zsoldos Díjakat. :) szóval én simán betenném alá a fantasyt mint kategóriát (ugyanúgy regény, kisregény, novella), jobban összetartaná a közösséget, mint két külön lévő díj, ami megosztaná a fantasys sci/fis tábort végtére is az Oscar se annyi tétellel indult, ahol most tart hogy billent-e a mérleg? hm, lehet az is közrejátszik benne, hogy sci/finek legalább adnak valami díjat, ergó, írsz egy jót, és ki is adják, még talán nyerhetsz is, és legközelebb lehet már elhívnak egy találkozóra legalább :) az tény, hogy a Cherubion elhalványulásával (2 kötetet adtak idén ki?) kevesebb fantasy van a piacon, (magyarra gondolok ugye) de mivel az utolsó fantasy amit olvastam az a Legenda volt kb 2 éve, nem vagyok kompetens a témában másrészt a Cherubionnál ugyanazok az írók írnak akik már 5-10 éve is írtak, lehet fáradnak, egyikükkel másikukkal beszélgettem, sokan abbahagyták mert másra kellett összpontosítani, vagy csak elment a kedvük, akik meg maradtak nem tudnak megújulni, nem akarok sértegetni snekit, de pl Tóth Norbi szvsz már sosem fog írni olyan jót, mint a Rekviem, de pl magamon is észrevettem, hogy annyira már nem húz a fantasy (lehet kinőttem belőle?), ha írok valamit egész másban gondolkodok Bán Jani meg az új ciklussal inkább történelmi regényt ír, mintsme fantasyt, bár ez ugye mindig is közel állt hozzá, És akkor még ott van a Dreamland, talán az Ammerúnia, és a MAGUS regények (meg az újrakiadásaik) még valami? díjazásra visszatérve, sanawad kollegával épp arról bezséltünk, hogy lehetne egy Trethon-díj is, amit meg a legjobb kritikus kapna, aki a legjobb, legnagyobb visszhangot váltotta ki, vagy a Galaktika, vagy az Új Galaxis hasábjain, szerintem ez ösztönzőleg hatna, mert kevés esszé, meg kritika születik, és szerintem Judit emléke megérdemelne ennyit, ő aztán végigolvasott akár kétmillió karaktert is :)

Mármint együltő helyében? Vagy mi abban a nagy teljesítmény?

csz: Részemről is minden tiszteletem a felajánlásért, mert tényleg példaértékű. A kétségeim nagyjából egyeznek sezlonyéval, de rossz pillanatomban azt hiszem, én némileg nyersebben fogalmaztam meg mindezt a kelleténél a solarián a minap. Ettől függetlenül bízom benne, hogy a díj a közeljövőben kivívja jogosultságát, és az utóbbi évek tendenciája ellenére megnő a kisregény megjelenések száma. scal: legközelebb meg köszönjél már rám, ha én nem teszem meg, mert úgy megváltoztál, amióta x éve utoljára találkoztunk, hogy hétfőn is csak utólag jöttem rá, hogy Te Te vagy.:) Fantasy-díj kapcsán nekem csak az a kérdés jut eszembe, hogy létezik-e jelenleg idehaza fantasy a franchise/logó világokon (Káosz, Magus, Dreamworld, stb.) kívül? Nem vagyok igazán fantasy olvasó, emiatt képben sem vagyok, és ha olvasok is hébe-hóba fantasyt, a világregényeket kerülöm, inkább George R. R. Martinon és Neil Gaimanon szocializálódom többnyire. Vagy Miéville-en. Szóval vajon az ilyesfajta fantasyknek van-e piaca idehaza?

szs: hm, sezlony mondta, hogy megnőne a munka vele, és erre próbáltam utalni ;) most olvastam a szemétdombos cikked, második része van? csak mert épp most dobtunk össze valami ilyesfélét, ha van kedved jöhetnél kapirgálni te is, katt a linkre és ha gondolod dobj egy mailt, hackett: hát én már csak ilyen felismerhetetlen vagyok, persze igaz azóta sajnos szemüvegem van, meg nincs szakállam, de nincs igazad mert utoljára egy hónapja találkoztunk a Trombitásban, a 4-éves sfportalos banzájon, csak ott is asszem azt mondtam, hogy helo, my name is Magyar Tibor, nem pedig hogy szia bocci itt a scal, aztán akartam még veled is egy hosszasabb eszmecsrét folytatni, de sajnos hozzád már nem jutottam el, de megyünk a következő olvasói estre is. addig csekkold a honlapom, én meg elovasom a 3 évnyi blogbejegyzésedet :)

Szerintem nem nőne meg a munka vele, mert eddig is jelölték őket, random módon novellának vagy regénynek, Botond még nyert is novella díjat eggyel. :) A szemétdombos posztnak meg épp az lenne a lényege, hogy egy helyen kellene kapirgálni, de ennek ellenére rendszeresen olvasom a beszámolóidat a tieden. ;)