Sheenard blogján beszélgetés kezdődött az sfportal szavazásáról: mi határozza meg a science fictiont? A tudomány? Az SF addig kialakult hagyományai? A dologról chelloveck is elmondta a véleményét, és ha már blog-körjátékba fogunk, én ott kapcsolódok be.
Nem igazán jók az…
Regényírás közben szinte menetrendszerűen bukkan fel a Nagy Kérdés: tulajdonképpen miről is szól ez az egész? Ez afféle fiók-elbizonytalanodás, ami akkor jelentkezik, amikor túlságosan elmerülök a részletekben és egy-egy pillanatra úgy érzem, elvesztem a fókuszt, a Nagy Egész…
Hamarosan elkezdjük A Keringés szerkesztését Attilával. Az elmúlt fél évben már három frissítést küldtem neki a kéziratból, mert képtelen vagyok ülni a babérokon, s így időnként előveszem, csiszolgatom, itt szórendet cserélek, ott hangsúlyokat helyezek át. Sőt, a Pörgés…
Visszatértem szögligeti elvonultságomból, amely egyrészt gyönyörű környék, ahogy Észak-Magyarország úgy általában, másrészt végre volt időm a Ciklikusra hangolódni.
Fájó szívvel, de eltávolítottam az egyik főhős, a nagykereskedő Befar exnejét, aki egy jó poénon…
Itt az ideje lerántani a leplet a Nagate folytatásának munkacíméről. Ez pedig Ciklikus. Egyrészt tetszik, mert rövid, másrészt mert nem annyira szokványos a maga melléknévi mivoltában (és itt adózzunk egy percre az ötletadó Greg Egannak, illetve Axiomatikus című művének). De…
Bizonyára észrevette a Nyájas Olvasó, hogy újabban mélyen hallgatok a Nagate folytatásáról.
Kicsit kiestem a történetből, és az sem mentség, hogy az utóbbi fél évben éppen négyszer annyi novellát hoztam össze, mint megszokott. Biztos a tavasz teszi, meg a kertes ház, ahova…
A solarán ismét szóba került, hogy miért akkora divat féltéglákat és tetralógiákat írni manapság. Régen zseniális regényeket hoztak össze 150 oldalon, zsebkönyv méretben, most meg szinte még a legjobb könyvek is keménykezű szerkesztőért kiáltanak.
Egyrészt talán a…
A brit írók élete sem csak játék és mese. Pedig innen a keleti gyepűkről milyen andalító azokra az angolszász írókra gondolni, akik megírnak egy sikerkönyvet, majd szögre akasztják a munkástarisznyát. Ezt követően életük végéig házuk vernadáján üldögélnek, fanyar…
Többen is felemlítették már, hogy depresszív írás lett a Százezer Armstrong. Egyfelől persze felhívhatnám a figyelmet az egyéb olvasatokra. Például nem derül ki, az emberiség kilátásaira nézve valóban olyan rossz-e az új, tökéletesített egyedek megteremtése. Vagy hogy…
